Szédülés észlelése esetén az emberek nagyrésze általában azonnal agyi keringészavarra, esetleg agydaganat kialakulására gondol, de a gyakorlatban szerencsére ritkábban áll súlyos neurológiai kórkép a szédülés mögött.

Mi állhat a szédülés hátterében?

A panaszok hátterében állhat valamilyen belszervi betegség (pl. vérszegénység), ill. gyakran pszichés ok (szorongás, depresszió) húzódik meg mögötte. Amennyiben neurológiai/otoneurológiai ok igazolódik, ez leggyakrabban a belsőfül betegsége, jóindulatú helyzetfüggő szédülés (BPPV, azaz benignus pozicionális paroxizmális vertigó). Emellett viszonylag gyakran fordul elő a szédülés okaként vesztibuláris migrén is.

Központi idegrendszeri lézió (stroke, SM, daganat) is okozhat izolált szédülést, de az esetek közele felében a szédülés mellett egyéb tünetek is jelentkeznek (kettőslátás, zsibbadás, végtag gyengeség).
Természetesen szédülés észlelése esetén minél hamarabb érdemes szakorvoshoz fordulni, a panaszok eredetének tisztázása céljából.

A praxis során gyakran találkozunk régóta fennálló, bizonytalan eredetű szédüléses panaszokkal. Ilyenkor mindig felmerül PPPD (perzisztáló poszturális perceptuális szédülés) lehetősége. A kórkép vezető tünete a folyamatos billegő, lebegő érzés vagy bizonytalanság, mely több mint 3 hónapja fennáll. A tünetek a napok nagyrészében jelen vannak, a panaszok függőleges testhelyzetben, a fej vagy test mozgásakor, ill. ingergazdag környezetben, vizuális ingerekre erősödnek.

Szédülés és szorongás

A praxis során gyakran látjuk, hogy a szédülés, mint tünet félelmet, szorongást vált ki a páciensben, és nem megfelelő kezelés esetén krónikus panaszok kialakuláshoz vezet. Természetesen a régóta fennálló tünetek, ill. a rárakódott pszichés komponensek megszüntetése mindig sokkal nehezebb feladat.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

A diagnosztikában elengedhetetlen és talán a legfontosabb a fizikális (neurológiai, fülészeti) vizsgálat, gyakran már ekkor egyértelmű a diagnózis. Máskor azonban szükség lehet otoneurológiai szakvizsgálatra, ill. egyéb belszervi betegség kizárásra is (labor, ABPM). Néhány esetben koponya, ill. nyaki gerinc MR elvégzésére is nélkülözhetetlen.