Mik a stroke tünetei?

• Féloldali zsibbadás, a végtagok ügyetlensége
• Féloldali végtaggyengeség, esetleg az adott végtag teljes bénulása
• A száj félrehúzódása, nyelészavar
• Beszéd- vagy beszédértési zavar, elkent, nehezen érthető beszéd
• Látászavar, kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés
• Egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok

Hogyan alakul ki a stroke?

A stroke kialakulásának mechanizmusa szerint megkülönböztetünk iszkémiás és vérzéses stroke-ot. Az iszkémiás stroke – amely az esetek túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki – esetén a szöveti vér átáramlás hirtelen csökkenése, és az ennek következtében fellépő oxigénhiány (iszkémia) okozza a tüneteket. Leggyakoribb oka az adott agyterületet vérrel ellátó artériák elzáródása. Ezt okozhatja helyben képződő vérrög (trombus), de az érhálózat más részeiről, ill. a szívből „elszabadult” embolus is eredményezhet artéria elzáródást. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás hirtelen csökkenése okozza a vér átáramlás elégtelenségét (heveny szívinfarktus, szívritmuszavar).
A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor alakul ki, amikor az agyat ellátó artéria megreped, és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, emellett a kiömlő vér károsítja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. Az agyvérzés hátterében állhat hirtelen vérnyomás kiugrás, ill. okozhatja valamilyen veleszületett, vagy később kialakult érrendszeri rendellenesség, esetleg értágulat.

Mit tegyünk hasonló tünetek észlelésekor?

Stroke-ra utaló tünetek észlelésekor – még akkor is, ha ezek esetleg csak pár percig állnak fenn- azonnal, késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni! A betegek ellátása kórházi körülmények között -stroke osztályokon- történik.
A stroke megelőzésében legfontosabb a rizikófaktorok korai felismerése és kezelése.

Hogyan előzhetjük meg a stroke-ot?

Számos rizikófaktor ismert: életkor, magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érszűkület, elhízás, veleszületett fokozott véralvadékonyság, cigarettázás, stressz, öröklődő gének.
A hajlamosító tényezők egyrészét (elhízás, dohányzás, stressz kezelés) tudatos táplálkozással és megfelelő életmóddal elkerülhetjük. A többi esetében fontos a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok (labor, vérnyomásmérés, nyaki verőerek ultrahang vizsgálata), a betegségek korai felismerése, és a megfelelő kezelés.