BMS

Mi az a burning mouth szindróma?

By | Burning mouth szindróma, Neurológia

A burning mouth szindróma (BMS) egy relatíve ritka kórkép, mely krónikus vagy rekurráló égő érzést jelent a szájüregben, melynek hátterében egyértelmű ok nem mutatható ki.

Milyen vezető tünetei vannak a kórképnek?

Az égő érzés érintheti a nyelvet, a fogínyt, a szájpadot, az orca belső részét, egyik vagy mindkét oldalon, ill. kiterjedhet az egész szájüregre is. Általában hirtelen alakul ki, de kifejlődhet lassan is. Az égő érzés lehet igen erős, mintha leforrázták volna a szájnyálkahártyát, máskor inkább csípő, bizsergő, zsibbadó érzést panaszol az érintett. A szájszárazság érzése miatt szomjúság, csökkent ízérzés, máskor a szájban keserű vagy fémes íz jelenik meg.

A tünetek időbeni eloszlása is változó lehet: megjelenhet minden reggel enyhe formában, majd a nap folyamán rosszabbodik, máskor egész nap változatlan az intenzitása. Néha a tünetek a nap folyamán fluktuálnak. Általában hónapokig, évekig tart. Ritkán a panaszok hirtelen megszűnnek, máskor a megjelenés gyakorisága csökken. Néhány tünet evés, ivás közben átmenetileg megszűnhet.

Mi állhat a háttérben?

A beteg vizsgálat során az első teendőnk a panaszok hátterében esetleg meghúzódó betegség feltárása, ill. lehetőség esetén ennek kezelése.

Szájszárazság (xerosztómia) alakulhat ki bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, ill. a nyálmirigy betegségeiben.

Gombás fertőzésekben, hiánybetegségekben (B9, B1, B2, B6, B12 vitamin), allergiás (étel, étel színezék, fogászati anyagok), immunológiai, hematológiai kórképekben, ill. reflux esetén is megjelenhet a kórkép. Bizonyos szájápolási szokások (nyelv tisztítás, túlzott szájvíz alkalmazás, „csiszoló” fogkrém használata), savas italok fogyasztása, fogcsikorgatás (bruxizmus) is kiválthat hasonló tüneteket. Endokrin betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés) és különböző pszichés faktorok is állhatnak a háttérben. Műfogsor viselése, még ha nem illeszkedik is jól, általában nem okoz ilyen tüneteket, de fokozhatja a súlyosságukat.

Leggyakrabban 50 év felett, elsősorban a menopauza környékén jelenik meg, nőknél.

Néhány betegség növeli a BMS kialakulásának valószínűségét: megelőző fogászati beavatkozás, fibromialgia, autoimmun betegség, stressz, depresszió, neuropátia, szorongás, Parkinson betegség, dohányzás.

A betegség társulhat, ill. elősegítheti más kóros állapot kialakulását: alvászavar, evési problémák, depresszió, szorongás.

Mit tehetünk?

Ha a kórkép hátterében sikerül azonosítani valamilyen kiváltó okot (másodlagos BMS), ennek a kezelése az elsődleges fontosságú.

Amennyiben a kórkép hátterében nem igazolódik kiváltó ok (elsődleges BMS), a kezelés csupán tüneti lehet. A kezelés során szájöblítők, lokálisan lidokain, kapszaicin, nyálpótló készítmények, különböző antikonvulziv szerek, antidepresszánsok, neuralgiform fájdalom kezelésére alkalmas szerek, ill. kognitiv viselkedés terápia jön szóba.

migrén

Mi minden állhat a fejfájás hátterében ?

By | Fejfájás, Neurológia

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz

Már szinte unalomig olvashatunk a fejfájás fajtáiról a legkülönbözőbb fórumokon. Vannak azonban ritka, érdekes fejfájás formák is, melyek meglehetősen furcsa körülmények között is megjelenhetnek.

Villámcsapásszerű fejfájás

Egy ilyen, szinte abszurd esetről adott hírt a BMJ (British Medical Journal) egyik számában. Az egyik sürgősségi osztályra egy 34 éves fiatal férfi érkezett hirtelen fellépő, súlyos fejfájással. A fejfájás leírása tökéletesen megfelelt a „villámcsapásszerű fejfájás” egy epizódjának, ami egy önálló kórkép, akárcsak a jóval közismertebb migrén vagy tenziós fejfájás. Az anamnézis felvételénél kiderül, hogy a férfi pár napja chilipaprika-evő versenyen vett részt. Az extrém erősségű, rövid időtartamú fejfájások azóta ismétlődnek. A versenyen megevett egy egész Carolina Reapert. A Carolina Reapert a világ legerősebb paprikája. A csípősség a kapszaicin koncentrációt mérő skála szerint 1,6 millió SHU (Scoville Heat Unit). Viszonyításképpen: a legcsípősebb magyar pirospaprikák 1500 – 2500 SHU, a Jalapeno 2500 – 8000 SHU. A paprika elfogyasztását követően a beteg öklendezni kezdett, majd intenzív fájdalom lépett fel, először a nyakon és a tarkótájon, majd a fájdalom abroncsszerűvé vált. A következő napokban ismétlődően, hirtelen kezdődő, extrém erősségű, pár másodpercig tartó fájdalom nyilallt a fejébe. A fejfájás intenzitása szinte kibírhatatlan volt, ezért fordult a sürgősségi osztályhoz.

A vizsgálatok érdekes eredményt hoztak…

Általános belgyógyászati és neurológiai vizsgálata során semmilyen eltérés nem merült fel. Koponya CT-je negatív volt, az agyi erek vizsgálata (angiográfia) során értágulat (aneurizma) nem igazolódott. Azonban abnormálisan beszűkült átmérőjű agyi artériákat találtak. A szűkület (vazospazmus) az agy vérellátását biztosító verőerek több szakaszát is érintette. Tüneti terápia mellett állapota gyorsan javult, a fájdalmas epizódok megszűntek. A szakirodalomban korábban nem volt példa arra, hogy erős paprika az agy ereiben összehúzódást (vazokonstrikciót) váltson ki.

Óvatosan az erős paprikával!

Korábban már írtak le egy esetet, amikor cayenne bors kapszula egy 25 éves férfinél szívinfarktust okozott a szív ereiben kialakult vazospazmus következtében.

Take home message:

Jó, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kapszaicin egy “önvédelmi vegyi fegyver”, amely a paprikák evolúciós válasza az őket szenvedélyesen fogyasztó emlősökre. :))

Remegés észlelése esetén mit tegyek?

By | Neurológia, Parkinson, Remegés, Tremor

Remegés észlelésekor általában mindenkinek a Parkinson kór jut eszébe elsőre. De az ideggyógyászatban sokfajta kórkép ismert, amely kéz vagy egyéb testrész remegésével jár.

Milyen szempontjaink vannak a tremor vizsgálata során?

Megnézzük milyen helyzetben jelentkezik, vagy fokozódik a remegés, megvizsgáljuk a páciens kezét nyugalomban, a mozgás indításakor, statikus helyzetben (karokat vízszintesen előre nyújtva), ill. célkísérletek közben (például az orr megérintésekor) is. Megfigyeljük a tremor amplitúdóját és frekvenciáját is.

Nézzük a gyakori tremor fajtákat!

A karok előrenyújtott helyzetében, statikus helyzetben, láthatjuk a fiziológiás tremort. Ezt lámpaláz, szorongás fokozhatja. Alacsony vércukorszint vagy pajzsmirigy túlműködés esetén is ez a tremor fajta jelenik meg felerősödött formában.

A nyugalmi tremor értelemszerűen nyugalomban (a beteg a kezeit az ölébe helyezi) jelenik meg, a mozgás indításának pillanatában lecsökken. Az egyoldalon megjelenő nyugalmi tremor mindig Parkinson kór gyanúját veti fel.

Az esszenciális tremor nevű betegségre az akciós tremor a jellemző, mely a mozgás indításának pillanatában jelenik meg, vagy ha nyugalomban is észlelhető, a mozgás indításakor fokozódik. Többnyire a felsővégtagok érintettek, az eloszlása szimmetrikus, ellentétben a Parkinson kórban észlelt egyoldali remegéssel. Amennyiben a családban halmozottan jelenik meg, familiáris tremorról beszélünk.

Az intenciós tremor csak a cél elérése előtt (pl. mikor az orrát érinti meg valaki) észleljük, és más tünetekkel (szemteke rezgés, járászavar) kombinálódik általában.

Mi az az asterixis?

Az asterixis, másnéven flapping tremor máj elégtelenségben lép fel. Ilyenkor az előrenyújtott kezek hirtelen, „szárnycsapás szerűen” zuhanni kezdenek, melyet a beteg azonnal kompenzál.

Van olyan tremor, amely elsősorban az alsóvégtagon jelenik meg?

 Ritkán találkozunk a gyakorlat során az un. ortosztatikus tremor nevű kórképpel. Ebben az esetben a remegés az alsóvégtagokon jelenik meg. A felsővégtagok csak kissé érintettek vagy egyáltalán nem. A remegés állás közben lép fel, fekvés vagy ülés közben nem, járáskor megszűnik. A frekvenciája gyors (14-16 Hz), ezért nehéz megfigyelni, leginkább tapintással vizsgálható. Bizonytalanság érzés társulhat hozzá, emiatt a beteg kis terpeszben áll meg, vizsgálatkor nem tud egyenes vonalon menni. Elinduláskor az első vagy első két lépes lehet bizonytalan, de maga a járás normális. Mivel ritkán jár együtt eleséssel, felületes szemlélő hisztériának gondolhatja.

Létezik hisztériás tremor is?

 A tremor a hisztériának meglehetősen drámai megnyilvánulása lehet. Többfajta organikus tremort is utánozhat. Általában egy végtagra korlátozódik, durva, kevésbé szabályos, mint a szokásos statikus vagy akciós tremorok. Jellemzően csökken vagy megszűnik, ha a páciens figyelmét eltereljük, például ha megkérjük, hogy a másik karjával valamilyen komplex mozgássort végezzen. Ha a vizsgáló megfogja, korlátozza az érintett végtagot, kezet, a remegés a felkar, vagy a test más részén jelenik meg. Vizsgálatkor, ha az érintett végtagot terheljük (például megkérjük, hogy tartson a kezében egy nehéz könyvet), a remegés fokozódik, általában ellentétben más remegés fajtákkal.

Forduljak orvoshoz remegés észlelése esetén?

Mindenképpen javasolt szakemberhez, neurológushoz fordulni remegés jelentkezése esetén. Már a fizikális vizsgálat során sikerül tisztázni az esetek egy részében a remegés okát, máskor egyéb kiegészítő, műszeres vizsgálatok (képalkotó, tremorometria, labor) elvégzése is szükségessé válik. Néhány esetben azonban csak a beteg hosszútávú neurológiai követése igazolhatja a biztos diagnózist.