◄ vissza a főoldalra

A szédülés (vertigo) a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amellyel a betegek felkeresik az orvost. A lakosság 42 %-a élete folyamán legalább egyszer orvoshoz fordul szédülés, egyensúlyzavar miatt.
Szédülés észlelése során az emberek nagyrésze általában azonnal agyi keringészavarra, esetleg agydaganat kialakulására gondol.

Mi állhat a szédülés hátterében?

A gyakorlatba ez szerencsére egészen másképp van. A panaszok hátterében állhat valamilyen belszervi betegség (pl. vérszegénység), ill. gyakran pszichés ok (szorongás, depresszió) húzódik meg mögötte.
Amennyiben neurológiai/otoneurológiai ok igazolódik, ez leggyakrabban a belsőfül betegsége, jóindulatú helyzetfüggő szédülés (BPPV, azaz benignus pozicionális paroxizmális vertigó). Emellett viszonylag gyakran fordul elő a szédülés okaként vesztibuláris migrén is.

Szerencsére központi idegrendszeri lézió (stroke, SM, daganat) csak ritka esetben okoz izolált szédülést. Ilyenkor általában elmondhatjuk, hogy a szédülés mellett egyéb tünetek is jelentkeznek (kettőslátás, zsibbadás, végtag gyengeség).
Természetesen szédülés észlelése esetén minél hamarabb érdemes szakorvoshoz fordulni, a panaszok eredetének tisztázása céljából.

Szédülés és szorongás

A praxis során gyakran látjuk, hogy a szédülés, mint tünet félelmet, szorongást vált ki a páciensben, és nem megfelelő kezelés esetén krónikus panaszok (krónikus szubjektív szédülés) kialakuláshoz vezet. Természetesen a régóta fennálló tünetek, ill. a rárakódott pszichés komponensek megszüntetése mindig sokkal nehezebb feladat.
A diagnosztikában elengedhetetlen és talán a legfontosabb a fizikális (neurológiai, fülészeti) vizsgálat, néhány esetben koponya, ill. nyaki gerinc MR elvégzésére is szükség lehet.

Az akupunktúrának és a lézerterápiának ebben a betegség csoportban általában kiegészítő kezelésként, a tünetek, panaszok csökkentésének gyorsításában, ill. a krónikus panaszok kezelésében van létjogosultsága.