Mi állhat a fejfájás hátterében?
A fejfájás gyakori panasz az orvoshoz forduló betegek körében. A főfájás lehet idegrendszeri és egyéb betegség tünete is.
Két nagy csoportba sorolhatjuk őket:
- fejfájás, mint önálló betegség (migrén, tenziós fejfájás, cluster, egyéb ritka fejfájások)
- fejfájás, mint tünet (trauma utáni fejfájás, koponyán belüli folyamatok, gyógyszerek okozta, gyulladásos, anyagcsere betegséghez társuló, neuralgiák, szemészeti betegségek stb.)
A heveny fejfájások hátterében csak ritkán található súlyos betegség, de fejfájás esetén minden esetben neurológiai vizsgálat szükséges (migrén esetén is).
Milyen fájdalom a migrén?
A migrén általában féloldali, lüktető jellegű fájdalom, mely 4-72 órahosszáig tart, hányinger, hányás kíséri, fizikai aktivitás fokozza. Az esetek 20 %-ában a rohamot leggyakrabban pozitív (fénylő pontok), vagy negatív (látótér kiesés, csőlátás) vizuális aura vezeti be.
A terápia során megkülönböztetünk roham- és megelőző (intervallum) kezelést.
A rohamkezelést tovább oszthatjuk specifikus és nem specifikus terápiára. Az utóbbiba tartoznak a non-szteroid gyulladáscsökkentők, melyek egy része vény nélkül is kapható. A specifikus rohamkezelést a triptánok alkalmazása jelenti. Intervallum terápiára akkor van szükség, ha havonta 4 vagy több roham jelentkezik, ill. ha a rohamkezelés nem megoldott.
Melyik a leggyakoribb fejfájás?
A tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájás típus, egyes adatok szerint 70-80%.
Ebben az esetben a fájdalom általában szimmetrikus, tarkó-vagy homloktáji, tompa, nyomó, feszítő jellegű. Megjelenésében szerepet játszik a nyaki- és vállövi izomzat tartós összehúzódása, mely leggyakrabban stressz következtében alakul ki, és a fájdalom küszöb csökkenése. A fejfájások kezelésében a gyógyszeres kezelés helyett vagy mellett jó eredménnyel alkalmazzuk az akupunktúrát és a lágylézer terápiát. Hatásuk részben tüneti, részben, a kóros izomfeszülés megszüntetésével (pl. tenziós fejfájás esetén), oki terápiára is van lehetőségünk. Nagy előnyük, hogy mellékhatásmentesek.