Mi is az a neurológia / ideggyógyászat?
A neurológia (ideggyógyászat), a pszichiátria (elmegyógyászat) és a neurokirurgia (idegsebészet) alkotja a klinikai idegtudomány három részét. Ezek a szakágak az idők folyamán hol közelebb, hol távolabb kerültek egymástól, jelenleg három külön klinikai entitást képeznek. Az idegsebészet értelemszerűen az idegrendszer megbetegedéseinek műtéti gyógyításával foglakozik. Nem ennyire egyértelmű a határ a neurológia és pszichiátria között. Manapság, tekintettel arra, hogy életünk minden pillanatában és területén jelen van a számítástechnika, szemléletesen azt mondhatjuk, a pszichiáter a „szoftveres”, a neurológus a „hardveres”. A pszichiátria tárgykörébe a mentális zavarok tartoznak, míg a neurológia (ideggyógyászat) a központi és környéki idegrendszer szerkezeti és funkcionális megbetegedésével foglalkozik. Az idegrendszer károsodás gyakran nem önálló betegség, hanem egyéb szervek betegségének a következménye.
Nézzük részletesebben, milyen betegségekkel, tünetekkel foglakozik a neurológus (ideggyógyász)!
- az agyi vérkeringés zavara (stroke)
- fejfájások, fájdalom szindrómák
- neuropátiák
- demencia
- alvászavar
- járászavar, mozgászavar, remegés
- zsibbadásos panaszok, izomgyengeség
- SM, demielinizációs kórképek
- epilepszia, epilepsziás rohamok
- miaszténia grávisz
- Parkinson kór
- szédülés, szédülékenység
- gerincbetegségek, porckorongsérv
A gyakorlatban a járóbeteg szakellátás során leggyakrabban fejfájással, szédüléssel, derékfájással, memóriazavarral fordulnak ideggyógyászhoz a páciensek.
Mi történik a neurológiai szakvizsgálat során?
A neurológiai vizsgálat során részletesen megbeszéljük az aktuális panaszokat, tüneteket, a korábbi betegségeket. Ezt követően fizikális vizsgálat történik. Ennek folyamán vizsgáljuk a koponyát, gerincet, az izomtónust, izomerőt, a reflexeket, az érzékelést, állást, járást, végül a gnosztikus funkciókat. Ezek alapján tudunk dönteni arról, hogy szükséges-e, ill. milyen további vizsgálat szükséges a diagnózis felállításához. Ezek lehetnek képalkotó- (CT, MR), elektrofiziológiai- (EEG, ENG, EMG), röntgen, esetleg pszichológiai vizsgálatok.
Milyen a jó terápia?
Az adekvát terápia kiválasztása mindig interaktiv feladat, meg kell hogy feleljen a betegségnek és a betegnek is. Vannak helyzetek, mikor a mozgásterünk sajnos szűk, például, ha mindenképpen idegsebészeti beavatkozásra van szükség (daganatos betegségek egyes fajtái). Az esetek nagy részében azonban választhatunk, hogy a gyógyszeres kezelés, a modern orvostudomány valamely eszköze mellett döntünk, vagy a komplementer medicina (akupunktúra) segítségét vesszük igénybe, esetleg a kettőt kombináljuk.
