Az etiológia tisztázásához első lépésben a tinnitusz jellegét kell megvizsgálnunk: szimmetrikus vagy féloldali, folyamatos, vagy csak időnként lép fel, pulzatilis, esetleg pulzus-szinkron jellegű, ill. kíséri-e egyéb tünet vagy panasz pl. szédülés, fájdalom.

Mire gondoljunk elsősorban, ha fülzúgást észlelünk?

A leggyakoribb okok a hallásvesztéshez, a fül különböző gyulladásos betegségeihez, a fej- nyak régiót érintő traumához csatlakozó tinnitusz. Emellett sokféle gyógyszer mellékhatása is lehet fülzúgás, pl. ASA, vízhajtók, protonpumpa gátlók, carbamazepin, pregabalin, atorvastatin, daganat ellenes szerek stb.

Mi okozhat még fülzúgást?

Meniere betegség, az Eustach-kürt (egy csatorna, ami a középfület köti össze az orrüreggel) funkciózavara (pl. hurut), esetleg a fül csontjainak változása (otosclerosis) állhat a háttérben. Ezek esetében elsősorban a fül-orr-gégész kollégák segítségére van szükségünk. 😊

Ritka esetekben a belső fül izmainak spazmusa (MEM, TTS) okozhat halláscsökkenést, fülzúgást és teltségérzetet a fülben. A spazmus kialakulásában stressz, kimerültség, koffein vagy más stimuláns túlhasználata, fertőzések, ill. különböző neurológiai betegségek (demielinizációs, vaszkuláris kórkép) is szerepet játszhat.

Gondolnunk kell a temporomandibuláris ízület diszfunkciójára is a kivizsgálás során.

Milyen kórképek állhatnak még a tinnitus hátterében?

Neurológusként természetesen ki kell zárnunk daganatos (pl. acusticus neurinoma), ill. különböző vaszkuláris kórképek (atherosclerosis, AV-shunt), migrén lehetőségét is.

Többfajta krónikus állapot, diabétesz, hypertonia, pajzsmirigy proléma, autoimmun kórkép (RA, SLE), anémia is okozhat fülzúgást