PPPD

…még mindig a PPPD/3PD-ről

By | BPPV, Folyamatos szédülés, Neurológia, PPPD, Szédülés, Szorongás

A PPPD kifejezés viszonylag új, de a tünetegyüttes nem az.  A PPPD legalább 3 hónapja fennálló, bizonytalanság érzéssel, nem forgó jellegű szédülés érzéssel jár. Függőleges testhelyzet, aktív és passzív mozgás, mozgó vagy összetett vizuális ingerek a tüneteket fokozzák vagy kiváltják. Jelen lehet önmagában vagy más egyéb kórállapotokkal együtt. A betegség patofiziológiája nem tisztázott a mai napig sem.

Feltételezik, hogy a testtartás szabályozási mechanizmusainak funkcionális változásairól, a multiszenzoros információfeldolgozás zavaráról lehet szó.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a PPPD a vesztibularis/egyensúlyi rendszer krónikus funkcionális zavara, tehát nem strukturális eltérés vagy pszichiátriai állapot.

Hogyan kezelhető a PPPD/3PD?

Nézzük a lépéseit!

Keressük meg a kiváltó okot, és kezeljük!

Keressük meg a kiváltó okot, amely a szédülést és az egyensúlyzavart kiváltotta, elindította. Gyakran látjuk, hogy a páciens a tünetek indulásakor valamilyen más betegség, állapot kapcsán megélte a „szédülést”. Ez lehet BPPV, neuritisz vesztibularis, vesztibularis migrén vagy akár pánik roham is.

Kezeljük a szorongást!

A kutatások kimutatták, hogy a 3PD szorongóbb személyiségűeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a szorongás kezelése terápiával (CBT) és/vagy gyógyszeres kezeléssel erősen ajánlott a legjobb eredmény elérése érdekében.

Csökkentük a biztonsági viselkedést!

Ahogyan a tünetek javulnak, fokozatosan térjünk vissza a szokásos mindennapi mozgásokhoz és tevékenységekhez. Ez lehet a séta gyakorlása nyílt tereken vagy egyenetlen talajon sétabot nélkül, vagy visszatérés az olyan tevékenységekhez, mint a kerékpározás, a megszokott útvonalakon való vezetés.

Kezdjük meg a vesztibularis rehabilitációs terápiát!

A VRT célja, hogy segítsen hozzászokni azokhoz a mozdulatokhoz és helyzetekhez, amelyek rontják a tüneteket.

Mi az a vesztibularis rehablitáció?

A vesztibuláris rehabilitáció (VRT) célja mind az elsődleges vesztibularis, mind a másodlagos tünetek enyhítése.

Az agy megtanul más érzékszerveket használni (látás és szomatoszenzoros – testérzék) a vesztibularis rendszer hiányosságainak kompenzálására.  Az individuális kezelés alapja a gyakorlatok testre szabása.

Három fő gyakorlat sor alkalmazható

Szoktatás, tekintet stabilizálás, egyensúly tréning.

A szoktatási gyakorlat célja az, hogy a szédülést kiváltó mozgás vagy vizuális ingerek ismétlésével enyhén vagy legfeljebb mérsékelten provokálja a tüneteket. Így idővel a szédülés intenzitása csökken az agy tanulásának köszönhetően.

A tekintet stabilizáló gyakorlatok azoknak ajánlottak, akik látászavart észlelnek (elmozdul, ugrál a kép pl. olvasás közben)

Az egyensúly fejlesztő gyakorlatok javítják a biztonságérzetet a mindennapi tevékenységek végzése során. Elősegítik a járás biztonságát egyenetlen talajon, sötétben.

Nehéz végezni a vesztibularis rehabilitációs gyakorlatokat?  

Nem nehéz megtanulni ezeket a gyakorlatokat, de ez nem azt jelenti, hogy elvégezni is könnyű őket.:) A gyakorlatok néha fárasztóak lehetnek. A siker kulcsa, hogy el kell köteleződnünk a gyakorlatok rendszeres végzése mellett. Építsük be a napi rutin feladataink sorába! Kezdetben úgy tűnhet, hogy a tünetek rosszabbodnak, de ha kitartóan, rendszeresen végezzük őket, meg fogjuk látni, hogy a mindennapi élet tevékenységei könnyebbé válnak lassan. Időnként átmeneti visszaesések előfordulhatnak, melyek hátterében leggyakrabban fizikai vagy mentális stresszorok állnak. Higgyünk a sikerben!

 

lelki egészségünk

„A túlélés elsősorban mentális feladat” (John Wiseman)

By | Járvány, Karantén, Korona vírus, Lelki egészség, Szorongás

A korona vírus járvány miatt nemcsak testi épségünk, de lelki egészségünk is veszélybe került. Egy számunkra új, eddig ismeretlen krízis állapot alakult ki, amely időről-időre meghatározza a mindennapjainkat, félelmet, szorongást kelthet bennünk.

 “Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.”

A blog írásakor Popper Péter szavai jutottak eszembe: „…a szorongás, a félelem és a pánik önmagukban nem rossz dolgok.” Persze egyikünk sem szeret félni. De hogyan tudunk úrrá lenni rajta? Félelmeink többsége irreális, fantáziánk által felnagyított „mummus”. „Nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink” (Epiktétosz). Az internet világában a korona vírussal kapcsolatos hírek és álhírek tömkelege zúdul ránk nap mint nap, óráról órára. Természetesen szeretnénk naprakészek lenni, de minél többet foglalkozunk ezzel, annál jobban beszűkül a gondolkodásunk, ami realitás vesztéshez vezethet, fokozza szorongásunkat. Gyakoroljunk önkontrollt a hírek fogyasztásában, szűrjük az információkat!  Hiteles forrásból (pl. WHO) tájékozódjunk, ne olvassunk, és ne osszunk meg pánik keltő álhíreket! Határozzuk meg, hogy egy nap hányszor (pl. reggel és este) olvasunk híreket, iratkozzunk le azokról a közöségi oldalakról, amelyek csak ezzel a témával foglalkoznak.

Élet a karanténban

Sokan vagyunk most otthon karanténban, ilyenkor egész eddigi életünk felfordul. Elveszik a jól bevált, megszokott napi ritmusunk, esetleg hosszabb távon egzisztenciális problémák is felmerülnek. A legfontosabb, hogy strukturáljuk az időt. Figyeljünk arra, hogy ne boruljon fel a napi bioritmusunk, keljünk és feküdjünk le időben, mint korábban is tettük. Készítsünk napirendet, tervezzük meg előre mit fogunk csinálni. Legyen időnk a munkára, pihenésre, testmozgásra. Tudom elcsépelt, de keressük meg a dolgok pozitív oldalát. Számtalan olyan dolgot tudunk most elintézni, amelyre eddig nem volt időnk. Tanulhatunk új dolgokat, idegen nyelvet. Kereshetünk valamilyen online tanfolyamatot, mely később akár a munkaerős piacon is javítja esélyeinket. Hódolhatunk régi hobbinknak, kipróbálhatjuk magunkat új dolgokban is. Vegyük elő rég megvásárolt, de soha el nem olvasott könyveinket, vagy olvassuk újra régi kedvenceinket.

Chill out

Hamvas Béla írja, hogy a modern társadalmakban az emberek életenergiáinak zömét az életkellékek megszerzése köti le, nem maga az élet. Nos, itt a remek alkalom! Ebben az új helyzetben le kell lassulnunk. Fedezzük fel újra családtagjainkat 😊, beszélgessünk velük, osszuk meg gondolatainkat, esetleg szorongásainkat, nézzünk megy együtt egy-egy jó filmet, nézegessünk régi fényképeket, videókat. Most lesz idő elővenni egy érdekes társasjátékot, együtt játszani gyermekeinkkel. Azt hiszem, ritkán adódik ilyen alkalom. Persze figyeljünk arra is, hogy legyen egy biztos kuckó ahová elvonulhatunk, ha egy kis magányra vágyunk. Nagyon fontos, hogy tartsuk a kapcsolatot rokonaikkal, barátainkkal ebben a nehéz időszakban telefonon, vagy online. Figyeljünk arra, ki az, aki segítségre szorul, merjünk beszélni problémáinkról, félelmeinkről.

Megfelelő étkezés, elegendő testmozgás

Talán most több időnk jut a főzésre, jobban oda tudunk figyelni a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelre is. Megfőzhetjük, megsüthetjük mindenki kedvenc ételét, sütijét. Elengedhetetlen fontosságú a megfelelő testmozgás. A kertes házban élők persze könnyebb helyzetben vannak, maga a kert gondozása is remek időtöltés. De ha lakásban élünk, akkor is találunk a YouTube-on többfajta vezetett órát, otthon végezhető edzésfajtát, vagy akár meditációt is. Horribile dictu 😊, részt vehetünk online tánctanfolyamon. Mindenki megtalálhatja a neki való mozgásformát.

Nem Te vagy az egyetlen, aki pánikba esett

Ha úgy érzed, pszichés gondokat okoz Neked a kialakult helyzet, bátran hívj fel egy lelki segély szolgálatot, ahol segítenek. Számtalan psychológus, psychiáter kolléga ajánlotta fel ingyenes segítséget ebben a rendkívüli helyzetben.

“Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.”

A mostani rendkívüli helyzet ha el is húzódik, de átmeneti. Gondolkodjunk arról, milyen értékeket szeretnénk egy ilyen rendkívüli helyzetben megjeleníteni a saját életünkben. A járványnak nyilvánvalóan számos negatív következménye lesz, de ebben az átmeneti időben felkészülhetünk arra, hogyan tudjuk minimalizálni a veszteségeinket, és az életünket a számukra fontos értékek mentén szervezni.

„Nem szabad elfelejteni, hogy minden félelem, szorongás, keserűség – hívás, s ugyanígy a derű, a jókedv és a bizakodás is. S amit következetesen hívsz, az végül odajön hozzád.” (Popper Péter)

Új betegség alakult ki a klímaváltozás miatt 

By | Klímaváltozás, Szorongás

Évek óta tapasztalható, hogy évről évre nő a klímaváltozás miatt az öko-, ill. klímaszorongásban szenvedők száma. A kutatók, a pszichológusok előtt ez régóta ismert tény, de hivatalosan a pszichológiai betegségek között még nem szerepel.

A Yale Egyetem 2018-as kutatása szerint az emberek 29 %-a nagyon aggódik, 70 %-a aggódik, 51 %-a pedig tehetetlennek érzi magát a klímaváltozás miatt. A statisztikák ellenére a legtöbben mégsem érzik, mennyien szenvednek a klímaszorongástól.

A „környezeti végítélettel szembeni folyamatos félelem”-ként határozza meg a kórképet az Amerikai Pszichológiai Társaság. Alapját a folyamatos tehetetlenség érzés adja. Az érintett úgy érzi, nem tehet semmit az elkövetkező „világvége” elkerülése céljából. A tünetei az aggódás, a folyamatos stressz, esetleg pánik rohamok, álmatlanság. Emellett természetesen testi tünetek is megjelenhetnek, mint az izzadás, szédülés, remegés.

2017-ben az Amerikai Pszichológiai Társaság egy hetvenoldalas tanulmányt adott ki arról, hogy a klímaváltozás hogyan hat az emberek mentális egészségére. A pszichológusok szerint a helyzet komoly, tudományos üléseiken több előadás foglakozik ezzel a témával.

Hogy miért nem szerepel hivatalosan mégsem a klinikai diagnózisok között?

„Az ökoszorongás egy teljesen természetes reakció egy nagyon komoly problémára” – mondta a LiveScience-nek Maria Ojala, a svéd Örebro Egyetem pszichológusa. Ez egy racionális reakció, nem egy mentális probléma, annak ellenére, hogy tényleg szorongással jár, így problémás lenne klinikai diagnózist felállítani rá.

Úgy véli, az sokkal komolyabb probléma, ha valaki nem aggódik a globális felmelegedés miatt, mint az, ha valaki nagyon aggódik. :(

Bízunk benne, hogy a szorongás egy bizonyos szintig még jót is tehet az ügynek, és az embereket minél gyorsabb, eredményesebb cselekvésre ösztönzi. :)