Az alvászavar betegségeket, röviden alvászavarokat ma már sajnos a népbetegségek között említhetjük, hiszen minden harmadik ember szenved tőlük.
Több csoportjuk ismert:
- inszomiák
- hiperszomniák
- cirkadián ritmus felborulás okozta alvászavarok
- alvásfüggő légzészavarok
- alvásfüggő mozgászavarok
- paraszomniák
A leggyakoribb az inszomnia
Az inszomnia, más néven álmatlanság, az el- és átalvást érintő leggyakoribb alvászavar. Az érintett nem tud elaludni, vagy többször felébred éjszaka, és nehezen, vagy nem tud visszaaludni. A nem megfelelő minőségű alvás fejfájást, gyomorpanaszokat, nappali fáradtságot, koncentrációs zavarokat, ingerültséget, hangulatzavart okozhat. Hosszú távon a szervezet stresszként éli meg, hozzájárulhat egyes betegségek (magasvérnyomás, cukorbetegség, depresszió) kialakulásához.
Többfajta betegég is okozhat inszomniát, pl. köhögéssel járó kórképek, különböző krónikus fájdalmak, depresszió, egyéb alvásbetegség (OSAS, RLS). Gyakran találkozunk alvászavarral az Alzheimer és a Parkinson kór esetén is. Amennyiben a hátterében nem tárható fel egyéb betegség, primer (elsődleges) inszomniáról beszélünk. Az életkor előrehaladtával, főleg nők esetében, ez egyre gyakoribb problémát jelent.
Hiperszomnia esetén a betegek mértéktelenül álmosak, képesek elaludni nem konvencionális, esetleg veszélyes helyeken (pl. munkahelyen, autóvezetés közben) is.
A legismertebb hiperszomnia a narkolepszia
Számtalan helyen olvashatunk róla, állandó fáradtságérzéssel, nappali alvásrohamokkal járó megbetegedés. Gyakori tünete a hipnanog hallucináció. Ez általában elalváskor jelentkező, gyakran fenyegető tartalmú, álomszerű élmény. Emellett jellegzetes tünete az alvásparalízis. Ebben az esetben az ébredések során az akaratlagos mozgás képtelensége, esetleg beszédképtelenség jelentkezik.
A normál cirkadián ritmus felborulásával járó betegségek legismertebb formája a jet lag, amely általában több időzónán való átutazás után alakul ki.
Az alvásfüggő légzészavarok közül leginkább a horkolással, ill. az obstruktív alvási apnoéval, míg az alvásfüggő mozgászavarok közül leggyakrabban a nyugtalan láb szindrómával találkozunk.
Mi az a paraszomnia ?
Ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb csoport a paraszomnia, mely egy olyan alvászavar betegség, mely az alvás ideje alatt abnormális viselkedést okoz. Ezek a viselkedésformák megjelenhetnek az alvás-ébrenlét átmenetben, ill. a nappali szundikálás közben is. Leggyakrabban gyermekkorban találkozhatunk velük, de előfordulhatnak felnőttek esetében is.
A leggyakoribb paraszomnia az alvajárás. Ez kiegészülhet beszéddel, esetleg másfajta tevékenységgel, pl. valamilyen házimunka végzésével is. Az alvás közbeni beszéd széles palettán mozoghat, a mormogástól kezdve egészen a teljesértékű társalgásig.
A lidérces álom egy szorongató, intenzív álom, amely dühöt, szorongást, félelmet válthat ki. Az éjszakai felrettenés esetén a beteg halálra rémülten riad fel. Az ébredést hangos sikoly, kiáltás, szapora szívverés kísérheti, előfordul, hogy az érintett kirohan a házból, akár súlyos sérülést is okozva saját magának.
Előfordulhat, hogy teljesen zavart állapotban ébred fel a beteg, nem érti hol van, nem tudja mit csinál. Ehhez az állapothoz is csatlakozhat sírás, lassú beszéd, memóriazavar.
Lehetséges alvás közben enni ?
Az alvásfüggő evészavar alvás közbeni nagy mennyiségű étel és ital elfogyasztását jelenti. Az evési roham során előfordulhat nem szokványos dolgok (pl. csomagló anyag, nyers hús) elfogyasztása is.
Vannak ritkán előforduló, nem szokványos paraszomniák is. Lehetséges alvás közben autóvezetés, üzenet küldés, sőt szexuális aktivitás is.
Exploding head szindróma esetén elalváskor, ill. felébredéskor a fejben hirtelen erős hangot, robbanást hall a beteg. Míg alvásfüggő hallucináció esetén vizuális vagy auditoros hallucináció léphet fel az alvás-ébrenlét átmenetben.
Lássuk az okokat !
Láthatjuk, hogy néhány alvás betegség milyen furcsa, meglepő tüneteket is okozhat. A paraszomniák hátterében általában stressz, szorongás, depresszió, PTSD, bizonyos gyógyszerek vagy tudatmódosítók használata, alvásmegvonás, ill. néhány neurológiai kórkép (pl. Parkinson kór) állhat.
Alvászavar betegség gyanúja esetén mindenképpen neurológiai vizsgálat szükséges. A diagnózis felállításában az anamnesztikus adatok pontos, alapos felvétele mellett, poliszomnográfiás vizsgálat segít. Kezelésükben többfajta gyógyszer (antidepresszívum, antiepileptikum) használata mellett, kognitív viselkedés terápia jön szóba, ill. nagyon fontos az alváshigiénés szabályok betartása.
